Népművészet

Népművészet

Róvásírás:

A rovásírás nemzetünk egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna.

Székelykapuk:

Különösen szép látványt nyújtanak az Erdélybe látogatóknak a tipikusan székely motívumokkal díszített, kézzel faragott kapuk. Sokszor belevésik annak a házaspárnak a nevét amelyiknek otthonához tartozik a kapu és az sem ritka, hogy a kapuba mélyesztett pihenőhely fölé vándort, embert illető mottót vésnek.

Népköltészet:

 A népmesék, népballadák, találós kérdések, szólás-mondások, viccek révén megismerhetjük a székely hitvilágot, gondolkodásmódot, életmódot, hagyományokat.

Néptánc:
A tánc ősidok óta a falú, a közösség egyik összetartó ereje. A legtöbb hagyományhoz, népszokáshoz ének és tánc kapcsolódik. A különböző eseményeken, mint pl: a szüreti bál, farsangi bál, esküvők, vagy tánctáborok, nyílik lehetőség a néptáncok megismerésére és gyakorlására.
Népviselet:
A népviselet mára már elvesztette igazi szerepét. Amely régen a nép állandó, mindennapos viseletét jelentette, mára ünnepi, színpadi öltözködéssé vált. A jellegzetesen marosszéki, de sok egyéni vonással gazdagított harisnyát, szőttes szoknyát, csizmát és piros lájbit felvonulásokon évfordulókon láthatjuk úgy a fiatalokon, mint az idősebb korosztályon.