agresziv kismalac

Az agresszzív kismalac sétálgat a városban.
-Rohadt meleg, rohadt Nap, rohadt emberek, rohadt autók. Bárcsak minden köddé válna.
-Rohadt köd!!




Az agresszív kismalac pingál valamit a nyilvános WC falára. Megkérdi a farkas:
- Mit csinálsz malac?
- A falra festem az ördögöt.
- Szarva van?
- Mondom: festve!




Az agresszív kismalac bemasíroz a vendéglőbe, és lecsapja magát az egyik asztalhoz. Mire a pincér sietve jő:
- Nagyon sajnálom, de az az asztal már foglalt.
- Akkor meg mire vársz? Hozzá' má' egy másikat!




Agresszív kismalac bemegy az étterembe.
Kérdi a pincér:
-Mit parancsol?
-Egy főzeléket!
-Feltéttel?
-NEM!FELTÉTLENÜL!!!




Agresszív kismalac beszorul a kamionjával a híd alá.
Meglátja a rendőr és odasétál:
- Mi van, Malacka, beszorultál?
- NEM, B*ZMEG, HÍDAT SZÁLLÍTOK!




Agressziv kismalac betéved egy falusi kovácsműhelybe, épp akkor
készül el az uj patkó, de
még meleg. Mire az agressziv kismalac:
- Megnézhetem ezt a patkót?
- Hát persze.
Az agressziv kismalac fel is veszi, de abban a pillanatban el is dobja
mert forró!
Mire a kovács:
- Mi van meleg volt?
- Nem, b**zd meg, én ilyen gyorsan tudok patkót nézni!!!




- ...nem, nem tündérke. A kívánság az kívánság. Térdelj csak le szépen...

Viccek

Áll a székely az akasztófa alatt, nyakában a kötéllel. A hóhér megkérdezi:
- Na öreg, mi az utolsó kívánságod?
A székely nem mond semmit. A hóhér lassan elkezdi húzni a kötelet, lassan rászorul a hurok a székelyember nyakára, és amikor már nem kap levegőt, elkezd irgalmatlanul kapálózni. A hóhér gondolván hogy mégiscsak van egy utolsó kívánsága, visszaengedi a földre, erre a székely:
- A jóistókát neki, majdnem megfulladtam!

Házsártos, veszekedős anyósa volt a székelynek. Tudván ezt, üzent neki a helyi patikus, hogy van egy jófajta orvossága ez ellen.
A székely elment hozzá a szerért, s a patikus adott neki két hatalmas pofont.
- Na, ezt adja be az anyósának, mert az ő bajára ez a legjobb orvosság.
Legközelebb, amikor az anyós megint elkezdett kárálni, a székely szó nélkül pofon teremtette. S lám, az orvosság hatott, az asszony elcsöndesedett.
Amikor a székely ismét elment a gyógyszertárba, a patikus megkérdezte:
- No, használt a múltkor a gyógyszer?
- Hogy használt-e? Mihelyst beadtam egy porciót, nyomban meggyógyult. A második pofonra... (ezzel képen teremtette a patikust) ... már nem is volt szükségem, hát visszahoztam!

Székely bácsi rákos lesz. Elmegy a fiával a kocsmába, mondja a haverjainak:
- Hát, már nem sokáig iszogatok köztetek, hamarosan elvisz az AIDS.
A fia csodálkozik, majd amikor indulnak haza, megkérdezi:
- De apám, nem is AIDS-e van, hanem rákja!
- Persze, de így legalább egyik sem fogja összeszűrni a levet anyáddal.

Városi fickó sétál az egyik faluban, és a pályaudvart keresi. Meglát egy székelyt, odamegy és érdeklődik, hogy hány percre van a pályaudvar.
- Hát, ha itt megy az úton egyenesen, akkor kb. 40 perc, de ha kerül egyet és a mező felé megy, akkor csak 25 perc.
- Hogyhogy a kerülőúton gyorsabb?
- Hát mert ott ki van engedve a bika.

Kiabál a székely legény az apjának:
- Édesapám, fogtam egy medvét!
- Jól van, hozd ide!
- Nem tudom, mert nem enged el!

Egy kövér székelyasszony magyarországi látogatásról két sonkát akar átcsempészni a határon, és a kocsiülés alá dugja. Kérdi tőle a vámos:
- Van valami elvámolnivalója?
- Van két sonkám.
- Hol?
- Rajtuk ülök...
- Akkor jó - nevet a vámos. - Továbbmehet...

A fa faragás

    A fafaragás egyidős az emberiséggel. A fémek, és fémeszközök megjelenése előtt keményebb kőzetekkel és csontokkal megmunkálták a fákat. Leginkább a pásztorok fejlesztették tökélyre ezt a művészetet. Nekik az alapanyag rendelkezésre állott, és idejük is lévén egész tetszetős pásztorbotokat, ivó-evő edényeket, használati eszközöket, kulacsokat, sótartókat készítettek és díszítettek.



    Persze nem csak a fát ismerték és használták, mint alapanyag. Csontokat, agancsokat, és a szarut is nagy előszeretettel díszítették. Székelyföldön a mai napig nagy hagyománya van a fa szeretetének és a fából készült használati tárgyak készítésének. Székelykapuk, kopjafák, bútorok, lámpák, gyertyatartók és még felsorolni is sok lenne, mennyi mindent faragnak. Napjainkban is az érettségiző diákok kis faragott kopjafára akasztott, hímezett tarisznyával indulnak a ballagásra.



    A múlt században ritka volt az olyan vőlegény jelölt, aki egy sulykot ne faragott, ajándékozott volna menyasszonyának. A katonaságnál is borotva tartókat, vagy a katonaládákat díszítették különböző faragási technikákkal. A Székelykapuk, kopjafák kiforrott szimbólumrendszerrel rendelkeznek. Mai felgyorsult, elbizonytalanodott és elembertelenedett életünk egyik lehetséges kiútja, ha az ember talál egy olyan hobbyt, alkotó tevékenységet, amibe önfeledten elmerülhet és folyamatosan tanulva, fejlődve újra és újra feltöltődik. A fafaragás egyik legősibb önkifejező tevékenység. A Magyarság és különösen a Székelység lelkéhez közel áll. Nagyon könnyen tanulható, és akiben van kis érdeklődés, nagyon hamar úgy érzi, hogy szárnyakat kapott. A kezdőknek nem árt néhány óra, vagy nap alapozó oktatáson részt venni, ahol a faanyagok kiválasztása, megismerése, a szerszámok élezésének ismerete, a fa szálirányának és a faragószerszám viszonyának megismerése elsajátítható. A szükséges szerszámok beszerzése is sokkal sikeresebb néhány nap faragótapasztalat után.

A pálinka

“A jó pálinka olyan, mint az anyós halála, kívül megkönnyeztet, de belül nagyon jól esik.”

A székely pálinka hagyományos gyümölcspárlat, melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre vagy gyümölcsmust lepárlásával készítenek. A pálinka leggyakoribb alapanyaga a szilva, a körte, az alma, a kajszibarack, a cseresznye, a szőlőtörköly és az eper, de bármilyen Székelyföldön megtermett gyümölcsökből készülhet. A 20. Századot megelőzően a székelypálinka döntően szilvából készült. A székely pálinka szó a 17. Századi megjelenésétől kezdve 2004-ig az égetett szesz általános elnevezése volt.

        

       

Az öreg székely száz éves, és az újságíró elmegy hozzá, hogy meginterjúvolja.

- János bácsi, legyen szíves, mondjon nekünk az életéből egy vidám történetet.
Az öreg elkezdi:
- Már vagy nyolcvan éve történt, mikor a szomszédom átjött, és mondta, hogy nem találja a birkáit. Rögtön keresésükre indultunk vagy öten egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt birkákat, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk a birkákat, mindet meghágtuk. Az volt ám a szórakozás!
Az újságíró gondolja, hogy ezt a történetet nem írhatja meg az újságban, és kéri az öreget, hogy meséljen neki másikat.
Az öreg megint elkezdi:
- Már vagy hetven éve történt, hogy a szomszédom átjött, hogy elszökött a felesége. Vagy öten a feleség keresésére indultunk egy demizson pálinkával. Sokáig keresgéltük az eltévedt feleséget, és közben eliszogattuk a pálinkát. Mikor megtaláltuk, mindannyian meghágtuk az asszonyt. Az volt ám a szórakozás!
Az újságíró ideges, mert ez a történet sem alkalmas arra, hogy megírja. Gondol egyet és így szól az öreghez:
- Jól van János bácsi, talán inkább hagyjuk a vidám történeteket. Nem történt magával a hosszú élete során valami szomorú, amiből az újságolvasók tanulhatnának?
Az öreg arca egyszerre elkomorodik:
- Már vagy ötven éve történt, hogy egyszer eltévedtem...

                                         

                                                              

A székely meg a fia az érett gyümölcsöket szedik össze a kertben. A fiú megkérdezi:
- Mi lesz ebből a sok gyümölcsből, édesapám?
- Hát, ha anyád meggyógyul lekvár, ha nem, akkor pálinka.                                                            
                                                                                               

Honné tudod, hogy székely vagy ?

- Minden mondatodban van egy „érted-é” vagy egy „hallod-é” ?

- Jobban bírod a hideget, mint a pingvin, és több zsírt viszel be a szervezetedbe havonta, mint a fókákkal táplálkozó jegesmedve egész évben.


- A román X-Faktorból azért ejtenek ki, mert magyar vagy, a magyarból meg azért, mert román


- Büszke vagy arra, hogy az asszony csendes, rendes, engedelmes.


- Büszke vagy arra is, hogy székely vagy, dacára annak, hogy a mai napig nem tudni pontosan, honnan is származnak a székelyek.


- Kiskorodban a szüleid beadták neked, hogy a sok muroktól jobban tudsz majd fütyülni.


- Az 50 fok alatti pálinkát kísérőnek iszod a rendes pálinka mellé.


- Dögunalmas számodra az a szüreti bál, farsang vagy búcsú, ahol
nincs legalább két tömegverekedés és három bicskázás.


- A húslevest is kenyérrel eszed, a pizzát pedig tejföllel.


- Hiába próbálsz románul beszélni, mert legfeljebb a többi székely érti.


- Valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag imádsz a büdös falusi fabudin kotolni, mert ottan lepnek meg a bölcs gondolatok.


- Már minden, Erdélyben őshonos gyümölcsből és zöldségből főztél pálinkát.


- Azt tudod, hogy Székelyföld tartja el Romániát.


- Az óvodában bicska volt a jeled, és a dobozos sört és a konzervet is bicskával nyitod ki, sőt ha tépőfüle van, akkor megfordítod.


- Ha valaki nem tud téged az asztal alá inni, az nem is ember.


- Orbánról nem Viktorra gondolsz, hanem Balázsra.


- A kocsmában mindig sört és vodkát rendelsz, meg valami erőset hozzá.

- Három sportot szeretsz: a hokit, a hokit meg a hokit.


- A számítógépes jelszavad „csabakirályfi”,„csillagösvény” vagy „kitudjamerre”


- Amiben nincs hús, az számodra csak köret.


- A vegetarianizmust betegségnek tartod, és teát csak olyankor iszol, amikor beteg vagy.


- A medvével közösen szeded a málnát, legfeljebb te vederbe.


- Úgy tudsz káromkodni egy levegővel, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer, sőt, még rokon értelmű szavakat se.


- Minden férfirokonod István, vagy József.


- Vagy szekérrel közlekedsz, vagy Dacia golánnal.


- A paprika neked árdéj, a paradicsompaprika gogos, a befőttesüveg borkán, az olajbogyó maszlina, a kukorica törökbuza, a fecskendő sziringa, a gida kecskolló, a paszulyfőzelék fuszulykatokán, a fánk pánkó, a sütemény tészta, a vágódeszka lapító, a bukósisak motoros kaszka, a papucs sláp, a kezeslábas salopéta, a muslica cseszle, a feszítővas ránga és ami nem fér a kezedbe, azt pungába teszed.

Igazi Székely sör!

’’ Egy valamire való nemzetnek

van saját söre és légitársasága.

Nem árt, ha van focicsapata,

 és atomfegyvere is,

de legalább saját söre legyen... „

-         Frank Zappa –

Evvel a mottóval indították útjára az ötletet a székelyek, hogy legyen saját sörünk. A székely sör manufaktúrája Csíkszentsimonban van. A gyártó a következőképpen jellemzi a sörét:

„A legjobb minőségű sört főzzük, minden kompromisszum nélkül – a magas, hatszázalékos alkoholtartalmú sörelőállításánál csak vizet, sörárpát, komlót és élesztőt használunk fel. A mi sörünkben kukoricát nem talál, vegyi anyagokkal nem avatkozunk a főzési folyamatba.

Az alapanyagok a legjobb minőségűek, szakembereink a legjobbak, sörünk betartja az 1516-os bajor tisztasági törvényt.

A Székely sört nem pasztörizáljuk, hogy minél gazdagabb ízvilággal szolgáljon. Mindezt gazdaságos kiszerelésben, fogyasztóbarát áron kínáljuk sörfogyasztó barátainknak.”

A székely sörgyártók a következő mottót választotta a sörnek:

” Üdít, táplál, felvidít… „ és valóban a székely településeken napjainkra ez a mottó lett a legközismertebb. Minden valamire való székely ember megízlelte az Igazi Csíki Sört. A csoportunk javaslata, hogy aki megteheti, próbálja ki a sörünket.

Egészségünkre! 

Székely idézetek, mondások

        A székelyek száját sokszor elhagyták ízes, csípős beszólások, melyek később szállóigékké válltak. A székely emberek egy-egy kiemelkedő beszólást tovább adtak egymásnak, szájról szájra terjedtek. Bizonyos mondásokat tovább finomítottak, míg nem idézetekké váltak azok. A székely emberek ritkán szóltak, de akkor átgondolták, megfontolták mondanivalójukat. Íme néhány mondás, szólás, szállóige, idézet a székelyek szájából :

„ A nyavaja lóháton jő, s gyalog menyen el. ”

„ Láttam én már karón varjút... s az es elrepült. ”

„ A székely ember nem hajlik, csak törik. ”

„ Szegény embert az ág is jobban csapja. ”

„ Sokat kell még tanulj, hogy reajőjél semmit se tudsz! ”

„Igyál, mert az meglátszik rajtad, ha olvasol, az nem! ”

„ Ha erőd kevés , akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le már az út elején! ”

„ A sör nem ital,
  Az asszony nem ember,
  A medve nem játék. ”

… és amikor nem minden dolog történt a székely kedve szerint, akkor… :

„Na menj a szemed világába innet’’

„Bassza meg a csincs az ötöt!’’

„Hogy a dühü eméssze meg a fejedet!”

„Mocsok bükurva csemer gamat gagyaszár emberek vagytok mind egy szálig!”

„A rőtfaszú anyaúristenedet mocsok bü zelegor kölyke.”

„Hogy az a magasságos dumnyezó üssön meg!”

„Az orgonasíp mellett nevelkedett kajlakucsmás darutollas kutyaúristenit a világnak!”

… végül egy vicc, amely bizonyítja, hogy a székelyek a káromkodásban is verhetetlenek:

A magyar, a román, s a székely nemzetközi versenyt tartanak hogy ki tud a legtovább, egyhuzamban káromkodni.
Kiáll a magyar a színpadra, elkezdi ,de öt perc múlva be is fejezi.Utána a román, az is hűen belefog, de tíz perc után már ő is elakad.Ezután a székely következett,aki megbotlott a lépcsőn a színpadra menet és egy fél órán át megállás nélkül "szedte a szenteket", majd feltápászkodott és azt kérdezte:
-No akkor kezdhetem?